EP1: Ravnica koja se suši

2500 milijardi gigatona ugljen-dioksida koje smo globalno emitovali u poslednjih 150 godina drastično menja našu planetu. Takođe, i u Srednjoj Evropi počinjemo sve više da osećamo uticaj klimatskih promena. Za nekoliko godina globalne prosečne temperature preći će prag od 1,5 stepeni celzijusa u odnosu na predindustrijski period, što će dovesti do još učestalijih i intenzivnijih toplotnih talasa, suša i ekstremnih vremenskih nepogoda. Ali u stvarnosti, ljudi su već stotinama godina uticali na pejzaž oko sebe i oblikovali ga.

Borba protiv klimatskih promena je višestruki problem. I ponekad se može činiti kao lavirint. Bilo da je u Mađarskoj ili u Severnoj Srbiji, poljoprivrednici i građani pate, dok se stručnjaci, naučnici, donosioci odluka i umetnici bore sa promenama i pitanjem šta da rade u vezi sa njima.

Ovo je Ravnica koja se suši, podcast serija u 6 delova, koju su zajednički producirali Qubit iz Mađarske i Fondacija Slobodu Štampe. Podkast koji vam priča priču o tome kako se lokalni stanovnici i stručnjaci suočavaju sa promenama u životnoj sredini i pokušavaju da reše izazove koje ove promene donose. Pridružite nam se na ovom putovanju dok istražujemo ekološke i adaptacione probleme koji utiču na Mađarsku i Severnu Srbiju. 

Az első adásban egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti segítségével járjuk körül a változás fogalmát. Miről beszélünk, amikor a környezetről van szó? Mit érzékelünk valójában, amikor a tájat szemléljük? Vannak használható fogalmaink ahhoz, hogy leírjuk a megváltozó táj tulajdonságait?

A táj fogalmához rengeteg mítosz és téveszme is kötődik. Nem tudatosul bennünk, hogy az a táj, amiről úgy hisszük, hogy abban a formában kell megőriznünk, ahogyan most látjuk, már eleve emberi beavatkozások eredménye. Az „érintetlen természet” mítosz csupán: sem a táj elemei, sem a növényzet nem független az emberi szándékok és cselekvések eredményétől.

Egymástól függetlenül mindketten önkritikusak is, hiszen azt boncolgatják, hogy képes-e a tudomány és a művészet megoldásokat és alternatívákat mutatni a jelen helyzetre. Hogyan kerülhetünk közelebb ahhoz, hogy megértsük a villámgyorsan zajló változás természetét?