Podcast  The Drying Plain

A gazdák a klímaváltozás frontvonalában küzdenek. Nekik nem nehezen megfogható, globális átlagokról és évszázad végéig tartó baljós előrejelzésekről szól az emberi tevékenység által okozott felmelegedés, hanem az egyre forróbbá, aszályosabbá és szélsőségesebbé váló időjárás konkrét, megélhetésüket veszélyeztető hatásairól. Így van ez Magyarországon, ahol nemrég sarkvidéki eredetű légtömegek tettek kárt gyümölcsültetvényekben, és a Vajdaságban is, ahol a gazdáknak 2020 óta négy, egymást követő aszályos évvel és eltolódó aratási szezonnal kellett szembenézniük.

Ez a Kiszáradó Síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának második epizódja. Miután körbejártuk, hogy mit értünk a környezet és a táj megváltozásán, most az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdálkodók életét. 

Az első adásban egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti segítségével járjuk körül a változás fogalmát. Miről beszélünk, amikor a környezetről van szó? Mit érzékelünk valójában, amikor a tájat szemléljük? Vannak használható fogalmaink ahhoz, hogy leírjuk a megváltozó táj tulajdonságait?

A táj fogalmához rengeteg mítosz és téveszme is kötődik. Nem tudatosul bennünk, hogy az a táj, amiről úgy hisszük, hogy abban a formában kell megőriznünk, ahogyan most látjuk, már eleve emberi beavatkozások eredménye. Az „érintetlen természet” mítosz csupán: sem a táj elemei, sem a növényzet nem független az emberi szándékok és cselekvések eredményétől.

Egymástól függetlenül mindketten önkritikusak is, hiszen azt boncolgatják, hogy képes-e a tudomány és a művészet megoldásokat és alternatívákat mutatni a jelen helyzetre. Hogyan kerülhetünk közelebb ahhoz, hogy megértsük a villámgyorsan zajló változás természetét? 

125 ezer éve nem látott magasságokba emelkedett a globális hőmérséklet, kiszáradnak a folyók és a tavak, érzékelhetően bajban van az élővilág, mindent ellepnek az inváziós kártevők, és még a kibocsátáscsökkentés érdekében folytatott energiaátállás is terhet ró a környezetünkre. Ezekkel a Kárpát-medencében is nap mint nap egyre kézzelfoghatóbbá váló problémákkal és az azokra adható megoldásokkal foglalkozik új, hatrészes podcastsorozatunk, a Kiszáradó síkság, amit a Qubit a vajdasági Sajtószabadság Alapítvánnyal közösen készít. 

A sorozat, amelynek első epizódját egy hét múlva, április 16-án közöljük, helyi lakosok, gazdálkodók, művészek, szakértők és kutatók segítségével világítja majd meg az emberi tevékenység által Magyarországon és a Vajdaságban okozott környezeti változásokat és az azokhoz történő alkalmazkodás által felvetett kérdéseket. A Kiszáradó síkságból kiderül majd, hogy miként formálta át az emberi tevékenység az alföldi tájat, milyen kihívásokkal néznek szembe a vajdasági gazdálkodók a klímaváltozás miatt, miként lehetne jobban védekezni az invazív rovarok ellen, hogyan nehezíti meg a vízszennyezés a vajdaságiak mindennapi életét, és miért váltottak ki intenzív tiltakozásokat a magyarországi akkumulátorgyár-beruházások. 

Ezt a koprodukciót az Európai Unió támogatta. Az elhangzott nézetek és vélemények a szerzőkéi, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió álláspontját, ami az elhangzottakért nem tehető felelőssé. 

Dobrodošli u Ravnica koja se suši, seriju koju vam donose Qubit iz Mađarske i Fondacija Sloboda Štampe u okviru projekta WePod. U ovoj epizodi stražujemo poljoprivredno srce vojvođanske regije u Srbiji, gde su tradicionalni načini života pod pretnjom.

Vojvodina je poznata po svojoj bogatoj, plodnoj zemlji i snažnoj poljoprivrednoj baštini već generacijama. Kulture poput kukuruza i pšenice ovde hrane porodice vekovima. Ali sada, regija se suočava sa oštrom stvarnošću – klimatske promene pogađaju veoma snažno, a njihov uticaj se oseća u svakom kutku života. Od nestajanja godišnjih doba do suša koje traju mesecima, ljudi ovde su primorani da donose odluke koje su bile nezamislive pre samo nekoliko decenija.

Da bismo bolje razumeli ove promene, razgovarali smo sa Anom Prćić, inženjerkom poljoprivrede, Nemanja Pavlovićem koji je poljoprivredni inženjer i farmer, sa Jožef Šandorom, direktorom zemljoradničke zadruge i Erne Buranjom, poljoprivrednikom iz Sente.

Naša okolina se ubrzano menja i u isto vreme menja se i vegetacija. Mnogi kažu da Mađarska polako “klizi u mediteransku klimu”. Da li je to zaista tako? Naša percepcija nije uvek tačan pokazatelj onoga što se dešava. S jedne strane, jer ekstremne promene bolje primećujemo nego polako, ali stalno prisutne trendove. S druge strane, često prirodu i klimu smatramo nečim na šta nemamo, ili nećemo imati uticaja.

Seriju započinjemo prikazivanjem perspektiva jednog mađarskog istraživača i jednog vizuelnog umetnika, koji se nezavisno bave istim temama: promenama u pejzažu i promenjenoj percepciji. Obojica istražuju istu stvar, samo iz različitih uglova, ljudski uticaj na okolinu u njegovoj zapanjujućoj meri, kao i moguće načine suočavanja sa tim. Njihova zajednička tačka je istraživanje, ali jedan koristi naučne metode, dok drugi primenjuje umetničku praksu zasnovanu na istraživanju. Često dolaze do vrlo sličnih rezultata, a njihovo razmišljanje pokazuje interesantne paralele.

2500 milijardi gigatona ugljen-dioksida koje smo globalno emitovali u poslednjih 150 godina drastično menja našu planetu. Takođe, i u Srednjoj Evropi počinjemo sve više da osećamo uticaj klimatskih promena. Za nekoliko godina globalne prosečne temperature preći će prag od 1,5 stepeni celzijusa u odnosu na predindustrijski period, što će dovesti do još učestalijih i intenzivnijih toplotnih talasa, suša i ekstremnih vremenskih nepogoda. Ali u stvarnosti, ljudi su već stotinama godina uticali na pejzaž oko sebe i oblikovali ga.

Borba protiv klimatskih promena je višestruki problem. I ponekad se može činiti kao lavirint. Bilo da je u Mađarskoj ili u Severnoj Srbiji, poljoprivrednici i građani pate, dok se stručnjaci, naučnici, donosioci odluka i umetnici bore sa promenama i pitanjem šta da rade u vezi sa njima.

Ovo je Ravnica koja se suši, podcast serija u 6 delova, koju su zajednički producirali Qubit iz Mađarske i Fondacija Slobodu Štampe. Podkast koji vam priča priču o tome kako se lokalni stanovnici i stručnjaci suočavaju sa promenama u životnoj sredini i pokušavaju da reše izazove koje ove promene donose. Pridružite nam se na ovom putovanju dok istražujemo ekološke i adaptacione probleme koji utiču na Mađarsku i Severnu Srbiju.